Fotó: www.sciencedaily.com

A szőlőszemek érésének folyamata során kialakuló bogyósorvadás problémájával már évek óta foglalkoznak a kutatók, de erre a kérdésre eddig nem kaptak kielégítő válaszokat. A napokban megjelent tanulmány szerint, az Adelaide Egyetem kutatói felfedezték hogyan lélegeznek a szőlőszemek, és rámutatnak arra a tényre is, hogy a nem megfelelő mennyiségű oxigénfelvétel a sejtek halálhoz vezethet a gyümölcsben –olvasható a Journal of Experimental Botany-ban.

Természetesen a kutatók már korábban is gondoltak az oxigénhiány és a gyümölcs érése során kialakuló sorvadás kapcsolatára, de eddig nem tudták pontosan megállapítani, hogy az oxigén milyen módon jut be a bogyókba. Most azonban sikerült egy miniatűr oxigénmérő szondát juttatniuk a különböző fajtájú szőlőszemekbe, összehasonlítva a fajtákra jellemző oxigénprofilokat.

Megfigyelték, hogy a kocsány felszínén kis pórusok találhatóak, melyek a gyümölcs oxigénfelvételét hivatottak ellátni. A szárban található légcsatornák kapcsolják össze a bogyó belsejét a bogyós száron lévő apró pórusokkal, amelyek segítségével a szőlőbogyó képes oxigént felvenni a környezetéből. A kísérletek során a Chardonnay fajta bogyóján történt vizsgálatok megmutatták, a kis pórusok létfontosságúak az oxigénellátás szempontjából, amelyek blokkolása, eltömítése a bogyókban fokozott sejthalált okoz, ami lényegében a bogyó fulladásához vezet.

Jelentős eredménynek számít az a megfigyelés is, hogy ezek a lélegzést elősegítő pórusok nem egyenlő mennyiségben találhatók meg a különböző szőlőfajták esetében. A megvizsgált Chardonnay-hoz képest a Shiraz fajta bogyószárain sokkal kisebb számban helyezkednek el ezek a pórusok.

A szőlőszemek oxigénfelvételét különböző hőmérsékleti viszonyok között is tesztelték, így arra is fény derült, hogy magasabb külső hőmérséklet esetén megnő a gyümölcs oxigén felvételi igénye, aminek következtében a kevesebb „lélegző pórussal” rendelkező fajtáknak nagyobb esélye van a sejtpusztulásra. A kutatás jelentősége tehát éppen abban áll, hogy a vizsgálati eredmények lehetőséget teremtenek olyan újfajta módszerek bevezetéséhez, amelyek segíthetnek a szőlőfajták telepítésének helyes földrajzi kiválasztásában az éghajlati felmelegedésétől függően.