A bor szerves része az emberiség történelmének, évezredek óta párhuzamosan nyomon követhető a szőlőtermesztés és a borkészítés tudománya az emberi civilizáció fejlődésével. Így talán az sem véletlen, hogy a nemzetközileg elfogadott palackméretek bizonyos nevei az egyik legrégebbi írásos emlékünkhöz, a Bibliához is kötődnek. Az Ószövetségben fellelhető személyekről, nagyrészt ókori királyokról elnevezett palackok: a Jeroboam (3 liter), a Rehoboam (4,5 liter), a Methuselah (6 liter), a Salmanazar (9 liter), a Balthazar (12 liter), a Nebuchadnezzar (15 liter), a Melchior (18 liter), a Solomon (20 liter), a Goliath (27 liter) és a Melchizedek (30 liter).
A palackok bibliai nevekre való keresztelése már a 18. század közepén elkezdődött, de elnevezésük mikéntjében a mai napig nem találunk egységes álláspontot. Az első bibliai kötődésű névvel ellátott palack a Jeroboam volt, melyet Bordeaux-ban 1730 körül egy nagyobb palackmérethez társítottak. Kézenfekvő tehát, hogy a bibliai kapcsolódásra adott magyarázat megtalálásához a Jeroboam névadásához szükséges visszanyúlnunk.
A legnyilvánvalóbb elmélet szerint elegendő megnéznünk az Oxford English Dictionary egyik korábbi kiadásában található értelmezést, mely szerint a „jeroboam” szó jelentése az átlagosnál nagyobb edényt vagy serleget jelöl. A szó eredetének pedig a Bibliából ismert Jeroboam izraeli király nagyságát, hősiességét jelöli meg.
Ezzel az értelmezéssel azonban többen nem értenek egyet, mivel szerintük a „jeroboam” szó az angol nyelvben soha nem utalt erkölcsi vagy fizikai nagyságra. Ha a fizikai adottságoknak vagy akár a hősiességnek köze lenne a palack elnevezéséhez, akkor egyszerűbb lenne Sámsonnak, Atlasznak vagy Herkulesnek hívni ezt a palackméretet, így az ellenzők szerint ez az értelmezés nem állja meg a helyét.
Talán elfogadottabb gondolatmenetnek tekinthető, hogy a Jeroboam elnevezés a "jorum" szóból származik, amely szótári értelmezése szerint olyan nagy kancsó, amit italok felszolgálására használnak, mint például tea vagy puncs. A „jorum” szó legkorábbi nyomtatott megjelenése 1730-ból származik, és bár eredete bizonytalan, az Oxford English Dictionary szerint feltételezhetően a Bibliában is megtalálható Joram júdai király nevéből származik, aki apja kérésére Dávid királynak vitt ajándékba ezüst és arany edényeket, melyek akár ivócsészék is lehettek.
Eszerint az elmélet szerint elképzelhető, hogy a 18. században talán tévesen használták a „jeroboam” szót a „jorum” helyett a nagy ivócsészék, kancsók megjelölésére. Idővel pedig elkezdték alkalmazni a nagyobb méretű palackokra, végül a mai értelemben használt 3 literes borospalackra is.
Miután pedig a háromliteres palack már bibliai nevet kapott, kézenfekvő lehetett, hogy a méretben következő palackok is hasonlóan misztikusan hangzó bibliai nevet kapjanak.
Bár ez az elmélet sem teljesen meggyőző, de talán elfogadhatjuk irányjelzőnek a végső válasz felé vezető úton, de több mint valószínű, hogy a palackok bibliai személyekről való elnevezésének konkrét okait soha nem fogjuk megtudni.
Fotó: pexels.com, winenthusiast.com
Ha tetszett, olvasd el a BORgonzola blog többi írását is.
